Nyelvinformatika

pals küldte be 2018. 08. 16., cs - 09:53 időpontban

<h1>LangBridge - A Jelentéskincs</h1>
<p align='justify'>A LangBridge Kft. egy olyan többcélú, jelentésalapú nyelvi hálózat kiépítésén és fejlesztésén dolgozik, amely lehet&#337;vé teszi kommunikatív, modern egynyelv&#369; magyar és magyar-idegennyelv&#369; kiadványok készítését és azok egymással való átjárhatóságát, újszer&#369; összekapcsolását.<br>
A LangBridge Kft.  adatbázisainak kontrasztív szerkesztési módszere, továbbá SGML-, XML- és SQL-alapú technológiája biztosítja, hogy termékei a legmodernebb telekommunikációs médiumokon is elérhet&#337;ek, valamint nagy pontossággal és magas min&#337;ségben használhatóak legyenek.
</p>

<h1>Megközelítés</h1>
<p align='justify'>
A jelentésalapú adatbázis-struktúra lehet&#337;vé teszi, hogy a nyelvet, nyelveket ne inverz módon, a nyelvi megjelenítés (vagy annak mikéntje) fel&#337;l vizsgáljuk els&#337;ként, hanem a hozzájutás: a közlési szándék, a közlés, a nyelvi kommunikáció irányából, a jelentést téve meg a lexikográfiai vizsgálat alapegységének. Ez röviden azt jelenti, hogy az adatbázisunkban a természetes nyelvi kijelöl&#337;k (legyenek akár egy, akár két vagy több nyelven) egy-egy azonos, nyelvfüggetlen jelentés köré csoportosulnak, azokat mintegy csillag alakban, dimenzionáltan körülölelve, körberajzolva, kijelölve. Ez lehet&#337;vé teszi, hogy a különböz&#337; nyelveken – vagy azonos nyelven különböz&#337; módon – megformált azonos jelentések (beleértve olyan kommunikációs mozzanatokat is, melyekr&#337;l például a hagyományos szótárírás adatok híján lemond, abban kevéssé következetes, vagy más irányú vizsgálati módszeréb&#337;l következ&#337;en fel sem fedezhet) megfelel&#337; kidolgozottságuk által a nyelvet és a nyelveket a maguk eredeti, természetes – látható és láthatatlan, felszíni és felszín alatti – viselkedésében foglalhassák rendszerbe, hogy azokat egymással és önmagukban is átjárhatóvá, kommunikatívan leírhatóvá tegyék.</p>


<p align="justify">A nyelv a nyelvi kommunikáció szolgálatában áll. Ezért minden egyes nyelvi kijelölőnek (a fonémától, morfémától kezdve egészen a frazeológiai egységekig, szövegig) megvan a maga kommunikatív, jelentést indukáló szerepe. </p>

<p align="justify">A jelentésalapú adatbázis adatai így a nyelvi alakulatok alaktani viselkedésére is rámutatnak ? a jelentés tükrében. Ezért az adatbázisnak mint anyagtörzsnek, valamint a felgyűlt kutatási tapasztalatoknak, a korábban gyűjtött, egyéb adatoknak felhasználásával, szegmentálásával és ötvözésével megkezdtük egy olyan (azonos struktúrában kezelt) magyar morfológiai adatbázis kiépítését, szerkesztését, amely ? a jelentésalapú adatbázis-felépítéssel harmonizálva ? az alaktani viselkedést a nyelvi kommunikáció szolgálatába állítja: jelentésközpontú, funkcionális, értelmező jellegű. </p>

<p align="justify">A legjelentésközelibb morfológiai megjelenéseket, tehát az egybe- és különírást, szóöszetételi határokat, képzést, tőváltozatokat, kötőjelezést, kisbetűs és nagybetűs írásmódot mint rejtjeles alaktani üzeneteket helyeztük az elemzés gyűjtőpontjába, nem mondva le a morfológiai egységek közeles eredetének, elszármazásának a nyelvi kommunikáció számára lényeges, mai írásmódot indokoló és szabályozó, jelentéshez jutást segítő vizsgálatáról sem. </p>